Szállítmányozási- és Fuvarozási jog

A fuvarozás jogi szabályozásának alkalmazása komplex jogi feladat, hiszen rendkívül sok jogszabály tartalmaz előírást a fuvarozási tevékenységet végző vállalkozásokra nézve elég, ha csak a foglalkoztatás szabályaira gondolunk, nem beszélve a közlekedés során betartandó előírásokról műszaki feltételekről és a közigazgatási bírsággal való fenyegetettségről egészen az árufelelősségi kérdésektől a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéséig. 

A szállítmányozási és a fuvarozási jog területén több éves szakmai tapasztalattal vállalom többek között: 

  •  a fuvarozással kapcsolatos jogi szaktanácsadást
  •  a fuvarozási szerződések igény szerinti elkészítését vagy véleményezését, amely tevékenységek az Ön és cége védelmét hivatottak biztosítani
  •  jogi képviselet ellátását:
    • közigazgatási hatósági eljárásban vagy közigazgatási bírságolás esetén
    • AETR ügyek, pihenőidő és vezetési idő megsértése miatt indult eljárások esetén
    • útdíjfizetéssel összefüggő közigazgatási bírságok esetén
    • KRESZ szabályszegés miatt indult szabálysértési eljárások esetén
    • vitás fuvarozási ügyekben
    • munkavállaló és munkáltató közötti jogvitában
  • kintlévőségek kezelését, behajtását

A közúti árufuvarozást Magyarországon belföldi forgalomban a Közúti Árufuvarozási Szabályzat (KÁSZ), nemzetközi forgalomban pedig a CMR a Nemzetközi Közúti Árufuvarozásokra Vonatkozó Szerződésekről szóló Egyezmény szabályozza.

Belföldi közúti árufuvarozás

A KÁSZ foglalja össze a belföldi fuvarozási szerződési feltételeket, amelynek háttérjogszabálya a Polgári Törvénykönyv.  A KÁSZ számos új kiegészítő szabályt is megfogalmaz, amelyeket ezekben a jogviszonyokban alkalmazni kell. Összefoglalja többek között a belföldi eseti fuvarozási szerződési feltételek mellett, a keret-megállapodásokra és a darabáru-fuvarozásokra vonatkozó szabályokat, továbbá rendezi a fuvarozásokhoz kapcsolódó szállítmányozási szolgáltatások ellátását. A KÁSZ lényege, hogy a fuvarozó köteles a küldeményt a címzettnek olyan mennyiségben és állapotban kiszolgáltatni, mint amilyen mennyiségben és állapotban fuvarozásra átvette, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy a kár üzemkörén kívül eső, általa elháríthatatlan okra (vis maior) vagy károsultnak (a fuvaroztatónak) felróható hibára vezethető vissza.

 

Nemzetközi közúti árufuvarozás

 A CMR egyezmény a nemzetközi közúti fuvarozásokra vonatkozó azon kötelező előírásokat tartalmazza, amelyeket abban az esetben kell alkalmazni, ha az áru felvételének és kiszolgáltatásának helye két különböző állam területén van, és ezek közül legalább az egyik a CMR tagja. A CMR egyezmény hatályá alá esik az az eset is, ha az áruval rakott járműveket az útvonal egy részén vasúti, vízi vagy légi úton továbbítják anélkül, hogy az árut a fuvarozást végző járműről átraknák. Az Egyezmény minden olyan szerződésre érvényes, amely áruknak közúton járművel, díj ellenében végzett szállításáról szól, ha az áru átvételének helye és a kiszolgáltatásra kijelölt hely – amint ezeket a fuvarozási szerződésben megjelölték – két különböző állam területén van, amelyek közül legalább az egyik szerződő állam. Ennek megfelelően – miután Magyarország tagja az Egyezménynek – minden Magyarországról induló vagy Magyarországra érkező fuvarozásra az Egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni. A CMR alkalmazásához tehát nincs szükség arra, hogy valamennyi állam, amelyen a fuvarozás keresztülhalad, tagja legyen az Egyezménynek. A CMR hatálya alá csakis a térítés ellenében végzett fuvarozások tartoznak, tehát olyan fuvarozások, amelyeket fuvardíj fizetése ellenében végeznek.

 

A nemzetközi kereskedelem kialakulásával jellemzővé vált, hogy az árukat többnyire nem ott állítják elő, ahol felhasználják, vagy értékesítik őket, így szükségessé vált azok helyváltoztatása. Az áruknak ez a helyváltoztatása történhet egészen egyszerűen vagy az eladó, vagy pedig a vevő saját szállítóeszközével, ez azonban a külkereskedelemben nem nagyon jellemző. A nemzetközi árucsere fejlődése során idővel olyan vállalkozások jöttek létre, amelyek az eladó és a vevő helyett vállalták az áruk egyik helyről a másikra történő továbbítását, azaz fuvarozását.